Tegnap végre sétálni vittük Szezit. Gyönyörűen sütött a nap, a szél sem fújt, így miután a teraszon már teszteltük Szezi időjárástűrő képességeit, bátran vittük a jólevegőre. A tavat jártuk körül, hihetetlenül büszkén toltam a gyereket, jajj régi régi vágyam teljesült. Azt hiszem a képek többet elmondanak, mint amit én tudnék. A lényeg, hogy klassz volt, Hubyval jót beszélgettünk, gyerek aludt, bár eleinte nem tetszett neki ha megálltunk, később már az sem érdekelte. Durmolt vígan.
Első átsírt éjszaka
Azt hiszem túl vagyunk az első komolyabb megpróbáltatáson. Ma délelőtt tízkor álltunk a konyhában, és mindhárman sírtunk. Különböző okokból, de mindenkit alapból a fáradtság hajtott idáig. Huby az - általa választott - éppen szóló zenén pityergett, Szezi azért mert nem tudott aludni, én meg teljes kétségbe esésemben.
A séta után édesdeden aludt még Szezi a mózesben és valamiért azt éreztem, nyugis éjszakánk lesz. Húdemekkorát tévedtem! Kicsit korán fürdettük, már hétkor a kiskádban volt. Tegnapelőtt leesett a köldökcsonkja, így végre hason tudtuk mosdatni. Így valóban nem sírt, ám a "Nekem a Balaton a riviéra" dúdolása mellett sem mondhatjuk, hogy túlzottan élvezte. No, nem is tartjuk sokáig a vízben, csak épp megmossuk ahol kell, meg próbáljuk a hajlatokat kipucolni - egyre több van neki - és már kis is vesszük. Szóval fél 8-kor már az evést is befejezte, szépen bebugyoláltam, beraktam a kiságyba, és mivel úgy csinált mint aki alszik, szépen kijöttem a szobából.
Megmondom őszintén eléggé összefolynak az események, így nem fogom tudni percről-percre dokumentálni. A lényeg, hogy nagyon keveset aludt. Arra emlékszem, hogy Hubyval megnéztünk egy 45 perces filmet (24 8. évad egyik részét). Közben egyszer mentem be Szezihez. Arra még emlékszem, hogy fél 10 körül úgy gondoltam én is lefekszem, mert álmos voltam. Ám Szezka nem úgy gondolta. Tíz fele ébredt, tátogott piszkosul, oké mondom megetetem (tudom szigorúan be kéne tartani a 3 órát) hátha utána könyebben elalszik (eddig így volt). Szuszogott kb. tíz percet, majd ordítás. Biztos fáj a hasa, mondja Huby, bejön próbálja nyugtatgatni. Ráteszi a hasamra, ott elalszik. Én is elalszom. Éjfélkor ébred, üvölt, tátog. Basszus két órája evett, kicsit várok, megetetem. Hátha utána nyugodtan elalszik. Megetetem, lerakom, öt perc múlva üvölt. Nálam elszakad a cérna. Huby bejön. Én bealszom, fél 3-kor arra ébredek, hogy leteszi az ágyba a gyereket és kimegy. Aludtak a fotelban. Bravó, éljen, hajrá gyereknevelés.
Szezi 4-ig alszik, akkor eszik, majd újabb fél óra alvás után üvölt. Huby megint magára fekteti, így alszanak tovább. Reggelre már olyan zombi vagyok, hogy nem emlékszem az eseményekre. Valahogy aludt 9-ig azthiszem, akkor felkeltünk reggelizni, ő is evett aztán megint nem aludt. A lényeg, az, hogy reggel tízre totál készen voltunk. És persze foglamam sincs mi a baja, talán a hasa fáj valóban, mert ha hasra tesszük kicsit nyugodtabb. Ma délután fél 1-ig ment a buli, akkor megint evett és aztán elaludt és azóta alszik. Persze jön az újabb dilemma. Ébresszem fel mert letelt a 3 óra és evésidő van, valamint hogy ne aludjon nappal sokat - akkor éjjel nem fog. Vagy hagyjam aludni mert végre hurrá alszik.
ŐSZINTÉN VÁROM A VÉLEMÉNYETEKET!!!!!!!!!
u.i.: Ezúton is szeretném megköszönni Hubynak, hogy tízszer türelmesebb mint én, és engem is türelemre tanít. Valamint, hogy délelőtt elengedett a TESCO-ba, mert nagyon kellett az a negyven perc, a kocsiban letekert ablaknál napszemüvegben üvöltöttem a magnóval egy dalt, iszonyat jól esett, és nagyon optimistán értem haza.
Draga Natikam:
VálaszTörlés1. A fiuk hasfajosabbak. Ilyen esetben Espumisan cseppet, vagy Infacolt tudsz neki adni, ill. figyeled magad hogy ehettel vagy ihattal-e olyat amit nem szabad a szoptatos etrendben, de sokszor olyan dolgoktol is fajhat a hasuk amit amugy lehet, de Szezinek megsem esik jol. A szoptatos etrendrol engem a gyerekorvos reszletesen taejkoztatott mikor hazamentunk a korhazbol, illetve h miket tehetek ha megis faj a hasa, honnan tudom, h a hasa faj (tapintasra kemeny...)
2. Gyereket ejjel nem ebresztunk,csak akkor kelunk hozza, ha o is kel. Nappal pedig 4 oranal tobbet ne aludjon egyben, ez az aranyszabaly ( ami gyerekdokink szerint).
3. "A gyermek nem tankonyv, h lapozgatni lehet" mondogatta nekem anyam, igaza van, be kellett latnom azota. :) Mered merlegen hogy mennyit eszik? Nekem az elso honapokban rengeteget segitett a merleg, latod, h mennyit fogyaszt, es ha ugy veled meg keves, visszateheted mellre. Megvan az is hogy mennyit kell egyen egy nap. Azt hiszem a tessulya kiloban x 150 gr (de ez nem biztos, ezt is gyerekorvos mondta el nekem anno) De az is kiderul, ha csak jatszik, na azt nem szabad hagyni. Ha nincsen merleged akkor berelj egyet! Rengeteget segit, mert lehet hogy Szezi egyszerre kevesebbet eszik, elaprozza, de gyakrabban, igy lehet hogy nem tudja kivarni a 3-4 orakat. Ez is normalis, minden gyerek mas.
Es teljesen normalis, hogy a letekert ablak mellett egyutt orditottal a szammal a kocsiban kikapcs gyanant. En neha az ablakon sikitok ki a nagy Mecsekbe. :D
Kitartas, turelem, meglatod nagyon jo szulok lesztek Hubyval! :)
Millio puszi!
Ja es szinte hangosak a kepek! Nagyon jo kis pillanatkepek! :D Imadnivalo kiscsavo!
VálaszTörlésJöttem megint kukkolni.
VálaszTörlésHajrá Szezi, neveld a szüleid... :D
Hasfájás szerintem nem valószínü, de próbáljátok ki az infacolt vagy gripe watert és akkor legalább biztosan ki lehet zárni a hasfájást mint a sírás okozóját. Az első pár hét nálunk is így zajlott aztán most van egy 5hetes vigyorgó és szépenalvó lányom. Szóval csak kitartás, türelem, mindent szuperül csináltok!
Én nem ébreszteném fel a kisfőnököt, a háromóránkénti etetés nálunk is átlag inkább (tehát van hogy 2, van hogy 4 óra). Nemsokára megtanulja hogy jó helyen és biztonságban van nálatok, addig meg úgysem tudjátok elrontani 1-2 együttalvással. Sőt.
Üdv, B.A. Sophie :)
jaj, szegények...
VálaszTörlésÉn tutira nem ébresztgetném, ha alszik, jó húsban van, semmi baja nem lesz kicsit több alvástól.
A hasfájásról: a gyerekdokink probiotikumot javasolt rá, a Protexin Restore Baby-t. Elvileg az a hasfájás oka, hogy éretlen a bélflóra, és emiatt nehezen emészt.
Ebben megerősített a nagyobbik gyerek gasztroenterológusa is, azt mondta, hogy az ételallergiákat egyféleképp lehet megelőzni, ha bébinek rendszeresen probiotikumot adunk. Szóval ártani nem fog, az biztos, ha a hasfájásra nem is hat...
Natikám!
VálaszTörlésSzerintem Katinka nagyon jól összefoglalta a legfontosabbakat, ennél okosabbat én sem tudok mondani. Véleményem szerint kb. 3 hónap az az idő, amire a baba és a szülők összehangolódnak. Még biztosan lesz egy-két nehéz éjszakátok, de előbb-utóbb rá fogtok érezni, hogy mi a legjobb Szezinek. Ne stresszelj azon,hogy elrontjátok a gyereket! Jók vagytok!
A fotók nagyon édesek!
Gratulálok a kicsi fiúhoz!
VálaszTörlésMert eddig még nem tettem meg, gondoltam, pótlom.
Szóval tényleg ne akard nevelni 2 hetesen, eszedbe ne jusson olyan, hogy elrontjátok egy közös alvós éjszakával vagy annyival, hogy valakinek a hasán alszik. Persze, Suttogó lenni jó, de ha nem tudod ráhúzni magadra (nem a gyerekre, magadra!), akkor ne furdaljon a lelkiismeret. Nincs gond. Attól még lehet jó gyerek és boldog felnőtt.
Az én 1O hónaposomat a mai napig megnyugtatja a testi közelség, nap közben szeret közelségben aludni, de éjjel - köszöni szépen - inkább egyedül (saját ágy és saját szoba, este 19:3O/2O:OO-tól reggel 6:OO/6:3O-ig egy nyikk nélkül). Pedig az első 3 hónapban közöttünk aludt, mert nekem így volt egyszerűbb, meg aztán olyan megnyugtató volt a közelsége, aztán egy éjjel átpakoltuk és kész. Észre sem vette. Vicc nélkül. Akkorra éreztem úgy, hogy készen van erre a lépésre. Persze sokan mondták, hogy nem tudjuk majd kitenni a szűrét gimnazista koráig, de ez hülyeség. Te se hallgass olyan véleményre, amit nem tudsz magadévá tenni. Ha azt érzed, hogy a te gyerekednek valami jó, akkor cselekedj úgy - függetlenül attól, mit mond a sok hozzáértő körülötted.
A hasfájás meg szerintem városi legenda. Mondom ezt úgy, hogy az én fiam is átordította az első hónapokat, de mi semmi összefüggést nem vettünk észre a beadott szerek (pl. Infacol), a masszázs, a különböző mesterfogások, az én étkezésem és a sírások mennyisége között. Semmit. Egy idő után kevesebb lett, majd abbahagyta. Tankönyvien hízott és evett, elégedett volt, cukor - de délután és este üvöltött.
De gondolj bele, hogy kiszakad a paradicsomból (ez a hasad), ott van egy csomó új, egy csomó ismeretlen, amiket mind fel kell dolgoznia. Szerintem már ez is bőven elég ahhoz, hogy jó kiadósakat sírjon egy ilyen csöpp ember. Vagy te. Te és a hormonok.
Vagyis minden rendben. Próbálkozzatok, hátha bejön valamelyik vezércsel, tele az internet az ilyen tanácsokkal, ha egyik bejön, akkor nyertetek, ha meg nem: akkorra eltelik az első pár hónap és magától is javul a helyzet...
Lényeg az, hogy jók vagytok, jól csináljátok!
margitkámaranyom, totál egyetértek minden szavaddal!
VálaszTörléskis pofám, hogy üvölt teli torokból.....
VálaszTörlésén sem ébreszteném fel a kis trónörököst, ha jól alszik azért, hogy egyen, hidd el jelentkezik ha éhes lesz. Simonnal is így volt. inkább akkor fájt a pocija, ha túl hamar kért enni, min.2 óra teljen el a két szopi közt, a dokim mindig ezt mondta, és nálunk bevált.
eltelik pár hét és megismeritek egymást, és minden még jobb lesz, addig is sok PIHENÉS neked is, hogy jobban bírd a nyűgös estéket!
Margitkámaranyom okosat szólt szerintem. A kis fejletlen (na nem félreérteni, nem rosszból mondom) agya egy 1-2-3 hónaposnak nem tudja feldolgozni a soksok infót, feszültté válik (látni az arcán, mikor ide jut). A sírás remek feszültségoldó (neki, anyukának nem annyira), és a szopás is. Nyilván nem szophat állandóan, mert akkor csak kihányja, no erre jó a cumi. És minden olyan megnyugtatja, ami a méhbeli állapotra emlékezteti. Tehát: Sötét, testközelség, csend, mondom csend, mégegyszer csend (nem bügyürű, sssssss sssss sssss, dúúúúúúúdddollll anyáááád, aludjááááááál), és az atomfegyver a pólya. A méhen belül sem tudott a végtagjaival kalimpálni, bepólyálva hasonló érzése van, ez megnyugtatja. Sokat segít még a sétálgatás, mert anya hasában is mindig a sétálgatás ritmusát érezte. Kitartónak kell lenni, eleinte csak üvölt, hagyni kell, és méhbeli állapotot szimulálni. Sötétben, és kussban.
VálaszTörlésTehát mi ezt csináltuk, ha a gyerek üvöltött a sok ingertől: sötét szobában, bepólyálva, csendben sétálgattunk vele, cumit tolva orcájába. Eredmény: sírás abbamarad, alvás reggelig. Ma három hónapos, átalussza az éjszakát pólya nélkül, egyedül elaltatja magát bárhol, ha ébren van aktív, mosolygós. Ha megpróbálunk cumit tolni az arcába, kettőt szív, és kiköpi, nem kell neki. Inkább a kezét gyűrögeti be, az izgalmasabb.
Ja, és összesen eddigi élete során nem sírt 4 óránál többet.
Nekünk ez vált be, mi ebben hiszünk, mert logikusnak gondoljuk. A hasfájás tényleg bullshit szerintünk (najó, néha felébred a fingra, de ez ritka, és rögtön visszaalszik). Ajánlom Dr. Howard Chilton: Újszülött a fedélzeten című könyvét, különös tekintettel a Kólika fejezetre. Biblia.
Ez nem általános érvényű igazság, de nekünk működött. Nem a szerencsén múlik. Szerintem.
Sok sikert, kitartást!
üdv:
CsL
Hogy itt milyen jó ötletek gyűlnek össze... Még én is tanulok! Margitkámaranyom nagyon elkapta a lényeget!
VálaszTörlésEn egyetertek CsL- lel, egy kivetellel: a sssss is belefer a mehbeli allapot szimulalasaba, mert a mehben vegig van un. white noise, hatterzaj, ami ehhez hasonlo ( anya testmukodese).
VálaszTörlésen is hasonlo dilemmaval kuzdod, a kicsi nagyon szeret rajtunk aludni, van hogy csak ez nyugtatja meg, de korabban en is ugy gondoltam hogy ehhez nem kellene hozzaszoktatni. De tenyleg, nehogymar nevelni akarjak egy otnapos bbat! az elso par hetben szerintem a testkozelseg segiti a biztonsagerzet kialakulasat, ugyhogy ha neki ez a jo, ott alszik.