2011. november 30., szerda

Anya okos, Szezi alszik

No ne örüljetek, még nem egész éjjel. De legalább elalszik. Történt ugyanis kb. két hete, hogy az én drága csemetém két lábra állt, és azóta ezt a tudományát a nap huszonnégy órájában gyakololná. (Ígérem lesz a témról egy részletes beszámoló is). Eme (számomra nem túl) örömteli esemény óta a kis huncut az esti rituálé után is azonnal az ágyrács felé nyúl és eleinte csak tíz, mostanra már kb. két másodperc alatt felhúzza magát és a legtündéribb mosolyával az arcán álldogál. Hiába látszik rajta, hogy álmos, hiába múlt el nyolc óra, Szezi mint a cövek. Persze elfárad, bőg, bemegyek, leteszem, újra feláll, kiveszem, cicire teszem, visszateszem feláll, bőg. Első este ez ment egy órán keresztül. Majd kivettem és együtt lefeküdtünk a nagy ágyra, és ott kb. két perc alatt bealudt szoptatás közben. Aztán némileg rövidült a dolog, de én még mindig nem voltam elégedett. Ma gondoltam egy nagyot és kitaláltam, hogy mi lenne, ha az egész macerát kihagynánk és változtatava a hét hónap (ha már bűvös szám) alatt bevált rituálén, rögtön a fekve szoptatással kezdeném. És bejött. Szezi kb. egy perc alatt elaludt, letettem és azóta is csend van.

Már karácsonyi pizsiben
Ma mozgalmas napja volt amúgyis. Újra tanult valamit: kétszer is a fenekére huppant le amikor elfáradt az álldogálásban. Ez már sokkal jobb mint a hanyattvágódás, bár abból is kijutott ma egy, megspékelve azzal, hogy az asztal talpának szélére érkezett a feje. Ez már tuti fájt is neki, nem csak az ijedtségtől ordított. Nagyon sajnálom ilyenkor, de hiszem, hogy egy-két (száz) esés kell ahoz, hogy megtanulja ezt az egész felállok-leülök dolgot. Azért próbálok résen lenni, és a reflexeim fejlődését igazolja, az hogy ma kétszer elkaptam "zuhanás" közben.
Megérkezett az új baglyos mei-tai is, kétszer is kipróbáltuk. Koradélután itthon sütöttünk benne pizzát, estefelé meg lementünk sétálni. Picit még furcsa, mert merev-kemény az anyag, be kell törni. Képet holnap prezentálok, mert nem volt itthon Huby, hogy lefotózzon minket.
Egy fél banán szétrancsírozásával folytatta Szezi ma a gyümölcsök kóstolását némi fintor közepette. Nála még mindig az anyatej a menő.

2011. november 7., hétfő

Agyamra ment a nemalvás

Először is ne haragudjatok, hogy megint egy panaszkodós és nem egy vidám, nevettetős posztot írok. Az a helyzet, hogy kezdek elveszni a fognövesztés-hozzátáplálás-nemalvás bermudaháromszögben.  Pont mondtam Hubynak, hogy eddig olyan könnyű volt minden, és úgy érzetem mindent kézben tartok. Hát most kezdek rendesen szétcsúszni és már odáig jutottam, hogy kísérleti nyulat csináltam a gyerekemből.
Kezdem a legkisebb gondommal, bár talán a legnagyobb nézetkülönbséget ezzel váltom majd ki. Szezi hat hónapos lett és minden szakirodalom okosoldal okosismerős azt javasolta, hogy kezdejem el a hozzátáplálást. Persze én itt is szembe úszom az árral és nem a hagyományos, reszelek, turmixolok, pépesítek elvet követem, hanem durr félbevágva a gyerekem kezébe nyomom az almát. Vagy a banánt. Mivel próbálok azért jó anyuka lenni, előtte meghámozom a gyümölcsöket. Már korábban írtam, hogy az első próbálkozásoknál Szezi nem volt túl lelkes. Azóta ott tartunk, hogy már két kézzel nyúl az alma után, a szájba veszi és napról-napra tovább szopogatja karistolja a fogával. De még mindig több  van a pólóján mint a gyomrában. A banán sokkal nagyobb tetszést váltott ki nála, nyilván azért mert édesebb, így amikor látta, hogy Massimo haverja (aki egy éves múlt) milyen lelkesen eszi, Szezi is nyammogni kezdte. Az eredmény hasonló volt mint az almával. Kevés a szájban, sok a pólón. És igen eljutottam már odáig, hogy előkét tegyek a gyerek nyakába, Massimoéktól kaptunk is kettőt, és itthon is volt egy már.  Így visszaolvasva nem is tűnik ez az egész olyan nagy gondnak, csak akkor kezdek el agyalni, amikor öt helyről ötféle tanácsot kapok, hogy hogyan is kéne ezt másképp csinálni. És olyankor elbizonytalanodom. Lehet ez így mégsem jó? Lehet, hogy már pörköltet kéne ennie Szezinek? Nokedlival és savanyú uborkával?
Való igaz, hogy a mit egyen Szezka az anyatejen kívül probléma eltörpül a hatszor-hétszer felkel éjjel című fejezet mögött. Bár itt is többféle verziót felvázolt az ismeretségi kör, én mégis úgy gondolom, hogy még mindig a foga miatt vannak az éjjeli ébredések . (Csak zárójelben jegyezném meg, hogy tegnap elkezdett úgy csinálni mint aki mászik, csak a hasa még leért a matracra, mert a mutatványt az ágyunkon adta elő.  Lehet, hogy megint fejlődési ugrása van és ez is bekavar az éjszakákba.) Tulajdonképpen hetekig nem is jöttem rá, hogy miért is olyan rossz a sok éjjeli kelés. Mert fizikai tüneteim nem voltak. Csak éppen elviselhetetlen, türelmetlen, nebáncsvirág sőt nebáncs fa lettem, és állandóan veszekedtünk Hubyval. Már épp szakirodalmat akartam vásárolni és párterápiára jelentkezni, amikor egyszer csak megvilágosodtam. Oké hogy nem vagyok fáradt és álmos, nem égnek a szemeim, de attól, hogy lassan egy hónapja nem aludtam egyhuzamban többet mint 3 óra, bizony az agyam kezd egy kissé leépülni. Le vagyok lassulva, mindent elfelejtek, és mindere ingerülten, érzékenyen és türelmetlenül reagálok. Szuper, a probléma forrása megvan. Most már csak a gyógymódot kell megtalálni.

Akármilyen hosszú is volt az éjszaka, Szezi mosolya mindig felvidít.
Nyugtatót, gyógyszert, pálinkát, kúpot nem akartam Szezinek adni. Maradt a borostyán nyaklánc és a homeopátia. Előbbiben valamiért nem hiszek, nem is értem magam, pedig általában nyitott vagyok az ilyen dolgokra. A homeopátiával kapcsolatban meg már korábban leírtam az aggályaim, de miután meggyőztek, hogy a fogzás miatti nemalvásra a "csodaszer" kizárólag gyógynövényekből készült, azt mondtam oké próbáljuk ki. Öt napja adom Szezinek a golyócskákat, szuperügyesen kiissza kis csészéből az oldatot, a hatás pedig felemás. Ezt egy külön posztban le is írom, mert elkezdtem naplózni is a "kísérletet". Mondom, hogy nem vagyok normális.

Homeopátiás "kísérlet"


Kozármisleny 2011. november 2. szerda
Mivel nem bírom tovább az éjjeli hatszor-hétszer ébredést, úgy döntök, hogy kipróbáljuk a homeopátiás golyócskákat. Rövid közvélemény kutatás során a Chamomilla 15-öt választom, de azért a gyógyszertárba még úgy megyek be, hogy kikérem majd az ottaniak véleményét is.
Nem túl kedves gyógyszerészt fogok ki, amikor elmondom mi a gond - fogzás miatti éjszakai ébredések - két homeo-s szert hoz, egy kúpot és a Chamomilla 15-öt. Szuper, akkor ő is az utóbbit ajánlja, ezt választom. Még próbálkozik egy kicsit, és a kúpra akar rábeszélni, mondván hogy ettől majd jobban alszik a gyerek. Egy pillanatra megingok és azt mondom magamban, oké döntsön az ár. A kúp 2100, a chamomilla 700 Ft. Győztek a golyócskák. Az adagolás szerintük a következő: 5 golyócska fél vagy akár negyedóránként. És még hozzáteszik, hogy a bevétel előtt és után félórával nem szabad enni. Annyira hülye vagyok, hogy elfelejtem megkérdezni, hogy akkor ezt mégis hogyan? Főleg egy igény szerint szoptatott gyereknél?
Hazaérek és Dr. Guglit kérdezem. Csak hogy mégjobban elbizonytalanodjak, többféle adagolási verziót találok. Van aki szerint elég 3 óránként 1 golyó. Oké ez tetszik, ezt fogom csinálni. Mivel már késő délután van, aznap csak kétszer kap Szezi. Nagyon ügyesen megissza egy kis csészéből a feloldot bogyót.
Mivel azt is olvastam, hogy ezt a szert kúraszerűen kell alkalmazni csak akkor hat, még nem várok csodát.
Éjjel ismét sokszor kel Szezi, a negyedik után nem számolom.

2011. november 3. csütörtök
Folytatjuk a homeos bogyó adagolást, 3 óránként kap 1-et. Estére Szezi taknyos lesz. Iszonyat hangota ad ki, alig kap levegőt. Óránként kel. Fél egykor előkerül az orrszívó készülék, így némi megkönnyebülés következik, de Szezi továbbra is szenved és másfél óránként kel.
Másnap reggel még egyszer alaposan leszívjuk az orrát, délután is egyszer és mintha elvágták volna, a takony eltűnik.
Konzultálok homeos szakértőkkel és mindenki azt mondja, hogy az orrfolyás a fogzás egyik tünete lehet, a homeos cucc meg eleinte felerősíti a tüneteket. Így összeáll a kép. Az orrfolyás a golyócskák miatt volt. Egy fokkal jobb az éjszaka, mert nem taknyos Szezi, de még mindig sokszor kel.

2011. november 4. péntek
Folytatjuk a golyócskák adagolását, és este valamiért nagyon pozitív érzésekkel teszem le Szezit. Nyolckor letettem, 11-kor evett és legközelebb 3-kor kelt, majd 5-kor és 7-kor. Tehát óráisit javul a helyezet.

2011. november 5. szombat
Elutazunk Siófokra egy baba-mama találkozóra, kicsit felborulnak a dolgok, újabb nehéz éjszaka.
2011. november 6. vasárnap
Az előző éjszaka csalódása után megemelem a homeo adagot, 2 golyót oldok fel a kanál vízben, délután és este 3-at. Lehet, hogy az adag emelésétől, lehet hogy valami mástól, de Szezi másfél óránként kel éjjel.


2011. november 7. hétfő
Reggel Szezi taknyosan ébred. Én fejfájósan és égő szemekkel. Úgy döntök, hogy mától írom a homeos bogyó adagolást és a tünetek alakulását. Tehát ma 3 óránként 2 golyót kap Szezi, ezt úgy-ahogy be is tudjuk tartani. Várjuk az éjszaka alakulását.

2011. november 8. kedd
Szezi este tízkor, majd fél 1-kor kel. Akkor magam mellé veszem az ágyba, onnantól nem tudom a követni az eseményeket. Talán nem kel olyan sűrűn, reggel hatkor nézek újra az órára. Héttől fél 8-ig az ágyában játszik, majd az apja kiviszi és hagynak még egy órát pihenni.
Mindig pont elalszik így ma 4 óránként kapja kettesével a golyókat. Azt hiszem holnap 3x fog kapni 3 golyót. Reménykedünk egy nyugisabb éjszakában.
u.i.: Reggel taknyosan ébredt Szezi, délelőtt kétszer szívtuk ki az orrát, a második után, mintha elvágták volna, azóta se folyik neki.

2011. november 9. szerda
Kedd este megbeszélem Szezivel, hogy aludjon 11-ig, majd 3-ig aztán reggel 7-ig. A gyerekem szófogadó, pontban 11-kor kel, majd fél 3-kor. Aztán itt vége a jókisfiúságnak, mert fél 4-kor és fél 6-kor is ébreszt. És most már végérvényesen átállt a reggel 7 órás kelésre, köszönhetően az óraátállításnak. Napközben adagolom a homeo-t, egyszerre 2 golyót kap 3-4 óránként, ahogy kijön a lépés. Lefekvés előtt is kap.

2011. november 10. csütörtök
Szerda este gondolok egy merészet és azt kérem Szezitől, hogy éjfélig ne ébredjen, majd csak 4-kor és 7-kor keljen fel. Az első időpontot szépen be is tartja (alig akarom elhinni, ilyen hetek óta nem volt. A hajnal azonban megint a szokásosan telik. Szezi ébred 2-kor és fél 4-kor, majd magam mellé veszem az ágyba, és 7-ig nem tudom hányszor ébred, mert csak magamhoz húzom és szopizik. A homeo bogyó adagolás marad napi 4x 2 golyó.

2011. november 11. péntek
Csütörtök este már nagyon felbátorodok és Szezinek a hajnali 1 órát jelölöm meg következő ébredés időpontnak. Ezt majdnem be is tartja, szerintem este tízkor csak felriad valamire, de nem tud visszaaludni, így bemegyek hozzá. A következő ébredés 0.40-kor, és innen sajnos nekem filmszakadás van. Úgy gondolom, hogy maximum 2x kelt reggel 7-ig, mert meglepően jól ébredtem. Leszámítva a fejfájást és az orrdugulást. Szezi már kevésbé taknyos, délelőtt szívjuk egyszer ki az orrát.

2011. november 12-13-14-15
Ha valaki követte volna az eseményeket, attól elnézést kérek, hogy pár napig hanyagolta ma posztot. Sajnos a kezdeti javulás után újabb visszaesést tapasztalok. Igaz, a hétvégén kissé hanyagul adagoltam a homeo golyókat, de Szezi három napja megint sokat ébred. Este tízkor rendszeresen, aztán éjfél és a következőket már nem tudom mert magam mellé veszem és nem számolok, nem nézem az órát. Mondjuk ma reggel elég jól ébredtünk, reggel 7-ig hagyott "lustálkodni" a drágám.  Most este tíz óra van, és egyszer már evett. Napközben se aludt el könnyen, legtöbbször csak kendőben sikerült elcsitítanom. Holnap reggel jelentkezem!

2011. november 16-17.
Sajnos semmi változásról nem tudok beszámolni. Tegnap és mára virradó éjjel is ugyanúgy aludt Szezi. 1.5-2 óránként ébredt. Kis cici majd visszaalvás. Tegnap is nagyon nehezen aludt el napközben is. Hiába láttam rajta, hogy nagyon álmos, csak úgy az ágyába letéve nem aludt el. Szoptatni kellett, vagy kendőbe tenni. Tegnaptól nagyon odafigyelek a Chamomilla 15 adagolásra. 2 óránként 3 golyót kap Szezi. Lehet az adagolást szúrom el? VALAKI TIPP????

2011. november 4., péntek

Harapós hét


Jelentős dolgok történtek múlt héten Szezi életében. Kibújt végre az első fogacskája, evett almát, hidegen hagyta az óraátállítás, és rájött, hogy ki tudja húzni a fiókokat. Hiába nem pici baba már, extra figyelmet igényel, minden szempontból.

Hetek óta minden reggel árgus szemekkel figyeltem Szezi fogínyét és kérdezgettem tőle: Kisfiam kinőtt már a fogad? Huby persze röhögött minden alkalommal és egyszer sem vett komolyan. A fog sem vett komolyan mert nem jött, csak Szezka volt nyűgös, és folyt a nyála és nem aludt. De ezt tudjátok mert már, hiszen hetek óta erről írok nektek. Aztán a kiskrakepom hat hónapos lett és másnap reggel valami mást láttam az ínyén. Mintha szétnyílt volna - így tudom a legjobban leírni. Egy kicsit meg is ijedtem, mert nem láttam még ilyet, aztán az interneten kaptam segítséget és megnyugodtam. Aztán jött anyukám és elvitte sétálni Szezit. Mire hazaértek már lehetett érezni az éles kis fogvéget. Írtam Hubynak smst, hogy kibújt Szezi foga, és képzeljétek nem hitte el. Mert én állítólag már annyiszor emlegettem, hogy van valami az ínyén, hogy bizonyítékot követelt. Azóta már teljesen jól látható a félig kibújt fogacska, viszont az alvása továbbra sem javult Szezinek. Ugyanúgy négyszer-ötször felkel éjjel és szopni akar, majd mikor megkapta a jussát visszaalszik.


A fogkezdeménnyel viszont remekül lehet almát enni. Na jó azért ezt ne úgy képzeljétek el, hogy Szezi kap a kezébe egy szép piros gyümölcsöt oszt nesze harapd. Élete első almáját is múlt héten kapta, lereszelve. Fintorgott majd kiköpte. Második alkalommal már egy fél megpucolt almát adtam a kezébe, szépen nyammogta. Harmadjára, már karistolta is a kis fogával. Aztán két napig nem kapott, mert elfelejtettem venni. Viszont hamarosan a banánt is megkóstoltatom vele, aztán a sütőtököt, meg a gesztenyét (ha lehet)... kettőt pislogok és marinirozott halszeleteket kér turbigó módra.




Nem tudom ti hogy vagytok az óraátállítással. Én bevallom sosem szerettem. Télen azért nem mert amúgy is kezdett korán sötétedni, ezzel a húzással meg már szinte kora délután lámpát kell kapcsolni. Tavasszal meg ugye elvesznek tőlünk egy órát és korábban kelhetünk. Szerintem aki az őszi állításnál az egy órával többet alhatunk kezdetű mondatot kitalálta, annak tuti nem volt soha gyereke. Mert  telefonjaink, a számítógépek bizony mind-mind tudták, hogy egy órával kevesebb van, de Szezi még valami régi konstrukció lehet, mert őbelé ezt a funkciót nem installálták. Így aztán vasárnap reggel hétkor ahelyett, hogy még egy órát aludt volna, ahogy azt előírták, Szezi felébredt. Mert neki senki nem szólt és ő bizony még mindig úgy tudta, hogy nyolc óra van. Szóval most haragszom az óraátállításra, mert végre kezdett kialakulni egy valamennyire kiszámítható napirend és most bumm, teljesen felborult.
Sajnos a sűrű ébredés amúgy rám is hatással van. Érdekes módon nem fizikai tünetekben jelentkezik, hanem mentálisan. Sokkal érzékenyebb, türelmetlenebb, ingerlékenyebb vagyok mint korábban, pedig régen sem voltam egy könnyű eset.




Szerencsére az élet Szezivel nem csak nehézségeket tartogat. Minden reggel elvarázsol minket a mosolyával, a gügyögésével és ez a varázslat egész nap eltart. Persze azért elkövet már betyárságokat is. Rájött, hogy ki tudja húzni a fiókokat, fel tudja hangosítani a rádiót (tekergetni a hangerőszabályzó gombot) és fantasztikus érzékkel találja meg azokat a dolgokat, amiket nem szeretnék ha piszkálna. Gondolok itt mindenféle kábelre és zsinórra, a telefonomra és a távirányítókat. Ezek óriási kincsek Szezi számára, és rávetné magukat, ha hagynám. Esténként szoktunk hancúrozni kicsit miközben nagyokat kacag, majd nagyfiúsan a kádban hasalva fürdik.





Csapkodja a vizet és csodálkozik, hogy a szemébe meg a szájába megy. A pelenkázást és az öltözést egyre kevésbé viseli el, amint leteszem a pelenkázóra hasra vágja magát és képtelenség vissza fordítani. Egyre több trükköt kell kieszelnem, az énekléstől a bábozásig, persze úgy, hogy közben azért maradjon szabad kezem is.
No de most mennem kell, mert a főnök szól, hív, óhajai vannak és én mint jó beosztott repülök és lesem minden kívánságát.