2010. december 12., vasárnap

A Szezimológusok jelentik

A Rugger féle bébimozgás-skála szerinti 5-ös erejű rengéseket észleltek tegnap éjjel Budapesten. A rengések epicentruma a feltételezések szerint bizonyos Hubay Szezámmag átmeneti lakhelye, egész pontosan Nati hasa volt. A közelben tartózkodott épp egy arra fekvő apuka is (föntebb nevezett Hubay Szezámmag apukája) így pontos beszámolót küldött szerkesztőségünknek a természeti jelenségről.

Ez nem régi kép!
Komolyra fordítva a szót: Szezámmag elkezdett komolyan rugdosni. Általában este tíz és éjfél között a legaktívabb. Olyankor szoktam a kanapén heverészni a tévé vagy a laptop előtt és olyankor jön el az ő ideje. Hatalmasakat bulizik. Az első komoly rúgást szerdán éreztem (december 8. csak a jegyzőkönyv kedvéért). Annyira meglepődtem, hogy fel is kiáltottam. Aztán jött egy bukfenc és utána semmi. Másnap megint csak egy komolyabb rúgást éreztem, kb. ugyanabban az időben, pénteken már hármat. Tegnap azonban már napközben is elég aktív volt a kispasi. Huby egy rendezvényt fotózott, én Zsófival vacsoráztam, majd mentem Vicához, mert nála aludtunk. Zsófival mindketten nyűgösek voltunk, nekem a kaja választás sem sikerült, mert a féladag tészta, egy bébiféladag volt, így mire felálltunk és fizettünk már újra éhes voltam.
Sebaj Vica úgyis Tesco-menetet tervezett. Élveztem, mert vele hosszú perceket el lehetett tölteni a bébicuccoknál. (Huby még nincs rápörögve ezekre a dolgokra. :) ). Vettünk mákosrétest, mert nekem feltétlenül mákot kellett ennem, meg pulykapárizsit (tudom, tudom, de száz éve nem ettem) és otthon hatalmas vacsorázást csaptunk. Én annyit ettem, hogy rétes már nem fért belém, eldőltem az ágyon és figyeltem Szezit ahogy kepeszt. Többször rúgott nagyobbakat.
Huby hajnali 1 felé jött meg és még nem aludtam, így röviden beszámoltam az estéről. Ő nem sokat mondott, mert konkrétan nem volt hangja. Viszont odahúztam a kezét a hasamra, és végre ő is érezte, amiről már két napja beszéltem nekik. Szezi három hatalmasat rúgott, aztán elnyugodotott. Kezdem azt sejteni, hogy az apja kezétől megnyugszik. Lehet, ezt majd bevetem legközelebb. Bár már ma hajnalban is hasznát vehettem volna, mert Szezi nem hagyott aludni. Se a jobb oldal, se a bal oldal nem tetszett neki és a hanyattfekvés sem. Jobb ötletem nem volt, így felültem félig és úgy próbáltam visszaaludni. Nehezen ment, de aztán sikerült fél tízig szundizni.
Nagyon mozgalmas hetünk volt, sok sok munkával, de ezt majd a következő bejegyzésben olvashatjátok.

2 megjegyzés: