Ez nem régi kép! |
Sebaj Vica úgyis Tesco-menetet tervezett. Élveztem, mert vele hosszú perceket el lehetett tölteni a bébicuccoknál. (Huby még nincs rápörögve ezekre a dolgokra. :) ). Vettünk mákosrétest, mert nekem feltétlenül mákot kellett ennem, meg pulykapárizsit (tudom, tudom, de száz éve nem ettem) és otthon hatalmas vacsorázást csaptunk. Én annyit ettem, hogy rétes már nem fért belém, eldőltem az ágyon és figyeltem Szezit ahogy kepeszt. Többször rúgott nagyobbakat.
Huby hajnali 1 felé jött meg és még nem aludtam, így röviden beszámoltam az estéről. Ő nem sokat mondott, mert konkrétan nem volt hangja. Viszont odahúztam a kezét a hasamra, és végre ő is érezte, amiről már két napja beszéltem nekik. Szezi három hatalmasat rúgott, aztán elnyugodotott. Kezdem azt sejteni, hogy az apja kezétől megnyugszik. Lehet, ezt majd bevetem legközelebb. Bár már ma hajnalban is hasznát vehettem volna, mert Szezi nem hagyott aludni. Se a jobb oldal, se a bal oldal nem tetszett neki és a hanyattfekvés sem. Jobb ötletem nem volt, így felültem félig és úgy próbáltam visszaaludni. Nehezen ment, de aztán sikerült fél tízig szundizni.
Nagyon mozgalmas hetünk volt, sok sok munkával, de ezt majd a következő bejegyzésben olvashatjátok.
Iluska írta...
VálaszTörlésHúúú, ez izgi lehet:-) Hajrá bunyóparti!!;-)
Nem ér eldugni a pocakot :))
VálaszTörlés