És elkezdődött.
Ma Hubyval végignéztünk egy reklámblokkot és az összes benne lévő iható-ehető terméket megkívántam, a gumicukortól kezdve a citromos sörig. Pedig egyiket sem ettem korábban. Már tegnap is gyanús volt, hogy bementem a kisboltba és kijöttem egy dobozos coca-colával, egy paradicsommal és egy sportszelettel. Meg is kértem Hubyt hogy ezt fotózza le.
Aztán este mondtam neki, hogy úgy ennék citromtortát. Nem, inkább csokit. Vendégségbe mentünk, úgyhogy ettem amit kaptam, de a vacsi vége felé megjegyeztem, hogy milyen jól esne egy kis zsíroskenyér. Elég rapszódikus. Ami viszont fix, az a krumpli. Kb. egy éve rászoktam a rizsevésre, és most inkább mégis a krumplit tömöm.
A másik vicces tünet, ami ma indult be keményen, az a bőgés. Azért vicces, mert kb. tíz másodperc sírás után elröhögöm magam, hogy ez milyen hülyeség.
Huby egyelőre remekül bírja. Le a kalappal előtte.
Bár pár napja volt egy komoly veszekedésünk, amiben a fejéhez vágtam, hogy nem törődik velem megkülönböztetett figyelemmel. Mentségemre szóljon, hogy hajnali két óra volt és fáradtan az ember agya nem annyira működik racionálisan - az enyém amúgy se. Aztán fél óra (vagy több) nyüstölés után rájöttem, hogy Hubynak se könnyű. Sőt. Neki még a hormonok se segítenek. Hiszen még én sem fogtam fel, hogy mi történik. Nem nagyon érzek semmit, és a feszülő melleimen kívül semmi nyoma annak, hogy egy kiscsaj (Huby szerint kiscsávó) fejlődik bennem. Úgy gondolom időt kell adnom neki, hogy felfogja mi történik, és nem várhatom el tőle, hogy akkor most csak körülöttem forogjon a világ és minden percben lesse minden kívánságom. (Pedig jó lenne.) Azért kitesz magáért, rendszeresen elröhögi magát amikor bőgni kezdenék, így én sem tudom beleélni magam a nagy drámába. És ma hozott nekem rántotthúst krumplipürével mert nagyon de nagyon kívántam. :)
Utóirat: Elfelejtettem elmagyarázni, a címet. :) Olvasgattam különböző babás oldalakat a neten és az egyik azt találta írni, hogy a gyermek most kb. akkora mint egy szezámmag. Ez annyira megtetszett, hogy elkezdtük egymásközt így hívni. Aztán egyik este panaszkodtam Hubynak, hogy nagyon feszít a hasam. Erre ő: Bulizik a Szezámmag?
Utóirat: Elfelejtettem elmagyarázni, a címet. :) Olvasgattam különböző babás oldalakat a neten és az egyik azt találta írni, hogy a gyermek most kb. akkora mint egy szezámmag. Ez annyira megtetszett, hogy elkezdtük egymásközt így hívni. Aztán egyik este panaszkodtam Hubynak, hogy nagyon feszít a hasam. Erre ő: Bulizik a Szezámmag?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése