Az időjárás továbbra is szuper, ami elég relatív. Mert nekünk szuper, a napsütés, a felhős ég és a szemerkélő eső is. Nincs hőség, de meleg van. A tenger lehűlt de engem ez sem zavar, a többiek meg amúgy is elég ritkán jöttek bele, Zente eddig egyszer se. Csak térdig. Meglepően tapasztalom, hogy ezen nem is bosszankodtam még. És nem is fogok. Ennek ellenére jól érzi magát, továbbra is imád kavicsokat dobálni, rákokat figyelni, szaladgálni, Oranginát inni, vagy Zorrósat játszani egy törölközővel a nyakában. Szezi már bátrabb, többször bejött velem, sőt tegnap a búvárszemüveget is felvette, de egy perc után kijött mert fázott. Nem csodálom, nekem se esett jól a szél, meg ahogy a hullámok a fülembe csaptak. Huby erre csak annyit mondott, hogy mélyebbre kell merülni, de ott még hidegebb a víz. Szóval nincsenek hatalmas pancsolások, de annál több rákászás, hal lesés, és kavics vadászat. Huby és Szezi egyik délelőtt kismedencét épített kövekből, ott egy fél fokkal talán langyosabb a víz. Tegnap Gradacban a szomszéd kisvárosban vacsoráztunk és nagyon finomat ettünk. Már napok óta szemeztem a tonhal steakkel, kértünk és a pincér javasolta, hogy kicsit drágábban de igazi dalmát tonhalat hoz nekünk. Meggyőzött minket és nem bántuk meg. A fiúk csevapot ettek meg fagyit, de a felénél közölték, hogy nem kérik, nagyon édes. És igazuk volt. A fagyi az én nagy szívfájdalmam. Régen (15 éve kb.) nagyon finom fagyikat lehetett Horvátországban kapni, de sajnos az utóbbi időben ide is begyűrűzött az egyen fagyi, a carte D'or, a Ledo és hasonló márkák műanyag ízű, túlédes, túlvizes nemtudom miből készülő termékei. Jó persze mi a pécsi Trüffelhez vagyunk szokva, de ez amit itt kaptunk tegnap kritikán aluli volt. Még holnap Makarskának adok egy esélyt, de ha ott se kapunk finomat akkor a dalmát fagyi mondjon le! Ha evett valaki finom fagyit valahol, akkor szóljon!
2016. szeptember 10., szombat
Nyaralós hétköznapok
Régen írtam, mert az "unalmas" nyaralós hétköznapokat éltük, és túlzás lenne azt állítani, hogy nem történt semmi, de három nap eseményeit bőven meg tudom írni egy bejegyzésben. Sőt egy mondatban is. Na de annál azért bőbeszédűbb vagyok.
Az időjárás továbbra is szuper, ami elég relatív. Mert nekünk szuper, a napsütés, a felhős ég és a szemerkélő eső is. Nincs hőség, de meleg van. A tenger lehűlt de engem ez sem zavar, a többiek meg amúgy is elég ritkán jöttek bele, Zente eddig egyszer se. Csak térdig. Meglepően tapasztalom, hogy ezen nem is bosszankodtam még. És nem is fogok. Ennek ellenére jól érzi magát, továbbra is imád kavicsokat dobálni, rákokat figyelni, szaladgálni, Oranginát inni, vagy Zorrósat játszani egy törölközővel a nyakában. Szezi már bátrabb, többször bejött velem, sőt tegnap a búvárszemüveget is felvette, de egy perc után kijött mert fázott. Nem csodálom, nekem se esett jól a szél, meg ahogy a hullámok a fülembe csaptak. Huby erre csak annyit mondott, hogy mélyebbre kell merülni, de ott még hidegebb a víz. Szóval nincsenek hatalmas pancsolások, de annál több rákászás, hal lesés, és kavics vadászat. Huby és Szezi egyik délelőtt kismedencét épített kövekből, ott egy fél fokkal talán langyosabb a víz. Tegnap Gradacban a szomszéd kisvárosban vacsoráztunk és nagyon finomat ettünk. Már napok óta szemeztem a tonhal steakkel, kértünk és a pincér javasolta, hogy kicsit drágábban de igazi dalmát tonhalat hoz nekünk. Meggyőzött minket és nem bántuk meg. A fiúk csevapot ettek meg fagyit, de a felénél közölték, hogy nem kérik, nagyon édes. És igazuk volt. A fagyi az én nagy szívfájdalmam. Régen (15 éve kb.) nagyon finom fagyikat lehetett Horvátországban kapni, de sajnos az utóbbi időben ide is begyűrűzött az egyen fagyi, a carte D'or, a Ledo és hasonló márkák műanyag ízű, túlédes, túlvizes nemtudom miből készülő termékei. Jó persze mi a pécsi Trüffelhez vagyunk szokva, de ez amit itt kaptunk tegnap kritikán aluli volt. Még holnap Makarskának adok egy esélyt, de ha ott se kapunk finomat akkor a dalmát fagyi mondjon le! Ha evett valaki finom fagyit valahol, akkor szóljon!
Az időjárás továbbra is szuper, ami elég relatív. Mert nekünk szuper, a napsütés, a felhős ég és a szemerkélő eső is. Nincs hőség, de meleg van. A tenger lehűlt de engem ez sem zavar, a többiek meg amúgy is elég ritkán jöttek bele, Zente eddig egyszer se. Csak térdig. Meglepően tapasztalom, hogy ezen nem is bosszankodtam még. És nem is fogok. Ennek ellenére jól érzi magát, továbbra is imád kavicsokat dobálni, rákokat figyelni, szaladgálni, Oranginát inni, vagy Zorrósat játszani egy törölközővel a nyakában. Szezi már bátrabb, többször bejött velem, sőt tegnap a búvárszemüveget is felvette, de egy perc után kijött mert fázott. Nem csodálom, nekem se esett jól a szél, meg ahogy a hullámok a fülembe csaptak. Huby erre csak annyit mondott, hogy mélyebbre kell merülni, de ott még hidegebb a víz. Szóval nincsenek hatalmas pancsolások, de annál több rákászás, hal lesés, és kavics vadászat. Huby és Szezi egyik délelőtt kismedencét épített kövekből, ott egy fél fokkal talán langyosabb a víz. Tegnap Gradacban a szomszéd kisvárosban vacsoráztunk és nagyon finomat ettünk. Már napok óta szemeztem a tonhal steakkel, kértünk és a pincér javasolta, hogy kicsit drágábban de igazi dalmát tonhalat hoz nekünk. Meggyőzött minket és nem bántuk meg. A fiúk csevapot ettek meg fagyit, de a felénél közölték, hogy nem kérik, nagyon édes. És igazuk volt. A fagyi az én nagy szívfájdalmam. Régen (15 éve kb.) nagyon finom fagyikat lehetett Horvátországban kapni, de sajnos az utóbbi időben ide is begyűrűzött az egyen fagyi, a carte D'or, a Ledo és hasonló márkák műanyag ízű, túlédes, túlvizes nemtudom miből készülő termékei. Jó persze mi a pécsi Trüffelhez vagyunk szokva, de ez amit itt kaptunk tegnap kritikán aluli volt. Még holnap Makarskának adok egy esélyt, de ha ott se kapunk finomat akkor a dalmát fagyi mondjon le! Ha evett valaki finom fagyit valahol, akkor szóljon!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése