Eseménydús kedd délelőtt

Még csak délelőtt tíz óra van, de már túl vagyunk pár ébredésen, egy reggelin és egy kiadós zuhanyzáson.

Tegnap nyűgös napja volt Szezinek. Valószínű a foga is zavarja, és az időjárás sem volt a barátunk. Konkrétan folyt mindkettőnkről a víz egész nap. És úgy vártuk a hidegfrontot, mint a messiást. Szóval a fog, a front és a meleg kissé megbolondította a napunkat. Szezi csak háromnegyed órákat aludt, óránként cicit kért, ha valami nem úgy történt ahogy szerette volna elég hamar hisztibe hergelte magát. Aztán este hat óra fele végre leszakadt az ég. Szerencsére nem tartott sokáig az eső, így fél hét fele tudtunk még sétálni egyet. Kb. negyed nyolc volt, mire Szezi elaludt a babakocsiban, így mire felértünk már nem ébresztettük, csak átpakoltuk az ágyba. Aztán fél tízkor mint aki kialudta magát úgy ébredt. Huby kivette az ágyából és esti bulit tartottak. Aztán tíz órakor jött az anyai szigor, átvettem Szezit, megetettem és mondtam neki, hogy kisfiam este van, alvás van. És szót fogadott, mert reggel hétig nem volt egy szava sem. Illetve dehogynem. Hajnali négykor arra ébredtem, hogy nyöszörög. Először az órára néztem. Még túl korán van - gondoltam magamban. Aztán benéztem a kiságyba és láttam, hogy Szezi a hátán fekszik. Álmában megfordult de hasra fordulni még nem tud, így ott vergődött szegénykém. Visszafordítottam és aludt tovább. Aztán hatkor megismételte a mutatványt, de szerencsére újra elaludt.

Szezi békésen fekszik a hasán.

És egyszer csak azt látom, hogy már a hátán van.

A hét órás etetés után újabb szundi következett, kb. negyed 9-ig, majd nagy evés és játék az ágyban. Aztán egy rotty. Majd még egy. Szezi a takarójába volt tekerve így későn vettem észre, hogy megtelt a pelus és szépen engedte ki magából az anyagot. Szerencsére Huby már ébren volt, így megkezdődhetett a kakitalanítási hadművelet. Igen, igen, hadművelet volt ez a javából. A mennyiséget látva ugyanis úgy döntöttünk rögtön a zuhany alá visszük Szezit. Igen ám, de ez a kakesz igen ragaszkodó volt. Kb. öt percig, többféle zuhanybeállítással és vagy három pózban mostuk a gyerek fenekét mire sikerült megszabadítani az összes terméktől. Szerencsére a zuhanyzást még mindig szereti, így egy hang nélkül tűrte a megpróbáltatást. Aztán betekertem a törölközőbe és véletlenül úgy tartottam, hogy a cicimhez hozzáért. Persze, hogy tátogni kezdett, én meg persze hogy nem tudtam ellenállni. Így aztán egy békés szopival fejeztük be a nagy reggeli tisztogatást, ami azért is figyelemreméltó, mert a fürdés eddig 10-ből 10-szer sírással ért véget. Törölközés közben eddig ugyanis mindig eltört a mécses, de most nem, talán a cici miatt...