Fél éves a Szezámmag

Túlzás nélkül állíthatom, hogy életem egyik legszebb és legnehezebb fél évén vagyok túl. Most épp elég mélyponton vagyok ráadásul, csak azért írok pár sort, mert úgy érzem ez a jeles esemény megérdemli, hogy beszámoljak róla.

Szezinek most már határozottan jön a foga. Kb. három napja ötször-hatszor kel éjjel, hasmenése van, napközben is nagyon sokszor szeretne szopni, nyűgös és már érezni is a kis ínyén, hogy érdesedik-élesedik ott valami. Az én mélypontom is ehhez az eseményhez kötődik, úgy érzem teljsen elfogytak az erőtartalékaim. Pedig Szezi éjjel nem sír, csak ha enni kér, majd ha befejezte szépen vissza alszik. Valamiért ez nekem most mégsem tetszik, legalábbis a testem jelez, mindenem fáj, szédülök, állandóan fáradt és álmos vagyok. Ma már tudatosan pihentem egész nap, és amikor Szezi aludt aludtam én is. Utoljára akkor éreztem így, amikor hazahoztuk a kórházból a mi kis nyusziegerünket.

Azóta meg már mennyi tudománya van! A fordulásokat tudjátok, mert írtam már. Nagyon gyorsan kúszik, pillanatok alatt a folyosón vagy a konyhában van a szoba közepéről. Négykézlábra áll és hintázik előre-hátra, néha félig ülő pozíciót vesz fel.

Már nem olyan könnyű lekötni a figyelmét, a saját játékai csak pár percig érdeklik, bezzeg egy becsomagolt szigetelőszalag gurigával, vagy egy kis kartondarabbal akár tíz percig is elszórakozik. Továbbra is mindent megkóstol, kivéve az ételeket. Bár a hozzátáplálást, majd csak mostanában fogom elkezdeni, egyszer kétszer már adtam a kezébe főtt répát, almát, de nem nagyon izgatta.

Továbbra is szeret fürödni, kergeti a kacsákat a kádban, és legutóbb már a víz alá merült a babaúszáson. Nagyon szereti a kutyákat, hangosan kacag, ha megsimogathat egyet, bár igyekszünk inkább csak a saját kutyáinkat a közelébe engedni.

Szóval egy nagyon vidám, kiegyensúlyozott szuprjófej hathónapos csemeték boldog "tulajdonosai' vagyunk és nagyon élvezzük, nincs olyan nap, hogy mondanánk Hubyval egymásnak: De jó, hogy van egy gyerekünk!