Most már rám is nevet a kis disznó. Mert az első igazi röhögését kedves barátunknak Sanyinak adta elő. Oké, hogy ismerik egymást már magzati korból (ő volt a terhesgondozó dokim) de hát akkor is micsoda dolog ez, hogy nem édes egyetlen anyukájára nevet a kis huncut. Persze csak viccelek, örültem, hogy hallottam végre gurgulázni Zentét is.
Na de az első kacagása amit nekem adott elő úgy történt, hogy ült az ölemben és belekapaszkodott a pólómba. Kérdeztem tőle, hogy mi van Zentula buszozol? És elkezdtem a térdemen zötyögtetni. Tetszett neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése