Eper és kalap (19)

Szezivel epret ettünk, majd rájöttünk, hogy a tál tök vicces sapka is lehet egyben. És pont jó volt a fejére. Zentére is rápróbáltuk, de neki nem állt jól.

Első anyáknapja

Ma egy kis műsorral készültek a gyerekek a CSANA-ban. Kérdeztem Hubyt, hogy fotózunk-e, mert akkor hajat mosok. Próbáltam nem nagyon készülni, nem nagyon izgulni, de arra figyeltem, hogy pontosan odaérjünk. Szezi két perccel azután, hogy meglátott minket, sírva fakadt. Valaki elvett tőle valamit, amit az apjának szánt. Aztán a műsor kezdete előtt összeveszett az egyik kisfiúval aki mögötte állt. Úgy kellett őket szétszedni, hogy ne legyen bunyó. Kezdtem rosszul érezni magam. Pont az én gyerekem teszi tönkre a műsort? Aztán végül Szezi leült a szőnyegre és figyelte, ahogy a többiek énekelnek. Ő természetesen nem énekelt. Bírom, hogy ilyen kis öntörvényű. Aztán hozta az ajándékot, majd a papírvirágot. Átadta és közölte, hogy ő APÁNAK is akar adni egyet. Addig durcázott, meg ügyeskedett, míg szerzett még egy virágot és Hubynak is adott egyet. Ennél meghatóbb pillanat nem is kell egy anyák napjára szerintem.

Kicsi a világ (17)

Szeretem, hogy kicsi a világ, hogy kicsi a város. Nusiról  már Szezi születésekor (sőt előbb is) olvashattatok, nagyon kedves ő számunkra, és mindig büszkék leszünk arra, hogy egy ilyen kiváló embert, kiváló sportolót ismerhetünk. És micsoda véletlen, hogy Edináék is ismerik. Így jöhetett létre egy spontán buli vasárnap délután.
Volt süti és kávé és mese és tánc. A gyerekek oda voltak Nusiért és szerintem ő is bírta a kölköket.
Sőt Szezi még a Nyunyimunyit is látni vélte. Aki a délelőtti KIKA szülinap tanítónénije szerint tündér, de Szezi inkább félt tőle. Aztán addig poénkodtunk a témán, a gyerekek meg addig csűrték csavarták a sztorit, hogy a végére már inkább Nyunyimunyi félt tőlünk.

Utóirat: Nyunyimunyi a képeken nem látható. Talán nem is létezik?! 

Rocksztárok (16.nap)

A fogadalmam megszegtem, de utólag pótolni fogom. Vagy majd valahogy jóvá teszem. A tegnapi bejegyzést is most este írom. A héten nagyon sokat dolgoztunk és majd' minden este elaludtam a Macskák mellett, szinte előbb mint ők.
A tegnapi nap egyik klassz pillanatát inkább videóra kellett volna venni, mert Szezi énekelt is hozzá, de azért a kép is vissza adja a bulihangulatot.