Különalvás, kipurcanás

A vicc az, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz. Az első máshol alvása Szezinek jól sikerült, viszont valami más okból kifolyólag én ma estére elértem eddigi közös életünk mélypontját. Szerencsére Szezi jól reagált és később én is összekaptam magam és megbeszéltem vele, hogy ez nem lesz mindig így.

Hetek óta érlelem magamban a gondolatot, hogy itt van már az ideje annak, hogy Szezi először máshol aludjon. Piti papa és Nonó is pedzegették már régóta, hogy mikor marad egyszer náluk éjszakára, így aztán beadtam a derekam. Semmi nagyon fontos dolog köré nem szerveztem az ott alvást (úgy értem munka, vagy utazás), viszont megbeszéltem egy társasozást egy barátnőmmel és a férjével. Bár ha belegondolok eléggé különleges dolog volt ez, több mint két éve nem csináltunk ilyet Hubyval. Próbáltam egész nap nem úgy gondolni az estére, hogy jajj Szezike először alszik külön tőlünk és ez milyen megható vagy milyen óriási dolog. Egyszerűen próbáltam teljesen természetesnek venni a dolgot. Párszor megemlítettük, hogy este majd a papánál alszik, sőt még rá is kérdeztem, hogy kivel fog aludni, hol ezt mondta, hol azt. :) Aztán végül a papával aludt el, hajnali 3-kor egyszer fenn volt, átment Nonóhoz majd vissza a papához és 8-ig aludt. Mi hajnali kettőig társasoztunk, jót dumáltunk, kikapcsolódtunk. Legkisebbem meg bent pumpált meg ficergett.

Imádott Nonóval

Ma délelőtt még várt rám egy esküvő. Már előtte éreztem, hogy nem vagyok jól, egy zokni felvételétől is hiszti rohamot kaptam. Aztán az esküvőre érve össze szedtem magam és még élveztem is. Egy rövid fotózás után egy nagyon szép, nagyon megható szertartás következett, a saját esküvőnk jutott eszembe, könnyeimmel küzdöttem. Amúgy is bőgősebb vagyok az utóbbi hetekben. Aztán Huby elment Balatonföldvárra, egy másik esküvőre, mi ebédeltünk Szezivel majd letettem aludni. Odafeküdtem mellé és dolgoztam kicsit, tök jó volt minden. És aztán beborult az ég. Szó szerint is, meg az agyamban is. Szezi hisztis lett, semmi sem volt jó. Bementünk hazafelé boltba és vettem neki két könyvet, hogy majd azzal lefoglaljuk magunkat alvásig, de valamiért az sem kötötte le. Megharapott cicizés közben és ott eltört a mécses. Nagyon mélyponton voltam, sírtam, Szezi az apját kereste (joggal, mit kezdjen a bőgő anyjával) én meg csak feküdtem a kanapén és sajnáltam magam, már odáig jutottam, hogy a szüléstől is elkezdtem félni, meg rájöttem, hogy még mennyi mindent kell elintézni. De tudom, hogy ezek igazából a hormonok. Délután is ültünk Nórival meg Szezivel a Magdában és néztem a fiamat, ahogy a fagyit nyalja és elkezdtem bőgni, hogy szegény gyerek, milyen anyja van, hogy fagyival eteti. Nóri meg röhögött, hogy tényleg de rossz neki, aztán én is átváltottam nevetésbe, aztán újra sírásba. Majd magam elé képzeltem Huby arcát, hogy mit szólna a szituhoz (hahotázna) és akkor kicsit jobb lett.  Lehet vissza kellene olvasni a blogban, talán Szezivel is voltak ilyen hormontúltengések a 33. hét környékén.

Imádott PE

Na de a "legrosszabbat" még nem is írtam le. Szóval feküdtem a kanapén, mert máshoz nem volt erőm, és miután hamar meguntunk két könyvet is, mondtam Szezinek, hogy nézhet tévét. Tudnotok kell, hogy nagyon tévé ellenes vagyok (biztos írtam már) de most kész, nem volt más ötletem. Szóval ott szenderegtem a kanapén, Szezi meg Maja a méhecskét nézett, de elég hamar megunta és a távirányítót kezdte dobálni. Élvezte, hogy ahogy földhöz csapja lepattan az elemtartó ajtó és azt ő utána a helyére teszi. Erre a zajra ocsúdtam fel. Aztán még kétszer összevesztünk valamint, amikor odajött hozzám és közölte, hogy Anya bocs. Na kész ettől megint bőgtem és felültettem magam elé az asztalra és elmondtam neki, hogy ő a legszuperebb kisfiú a világon és nem kell bocsánatot kérnie, mert ő semmi rosszat nem csinált. Mondtam neki, hogy most kicsit magam alatt vagyok, de nagyon szeretem.

Anya, aki dagadt és kevésbé jó arc, de azért imádás itt is van.

Aztán együtt vacsiztunk meg együtt fürödtünk. Legújabb perverziója, hogy egyedül zuhanyzik, tartja a zuhany rózsát és a kukijára irányítja. Hát ettől totál kész van. Aztán közli, hogy a Babát is megmossuk, akkor a hasamra irányítja a zuhanyt. Pizsi húzáskor még próbált kicsit ellenátorkodni, de aztán végül csak ágyba keveredtünk és rövid olvasás után odabújt hozzám. Pár napja énekelni kell neki, és nagyon beválik, mert egy Altató és egy Könnyű álmot hozzon az éj alatt elalszik.

Babácska meg közben csendesen - de annál mozgalmasabban - növöget idebenn. És nő vele a hátsóbbik felem is, már lassan tényleg semmi sem jön rám. Szezi egyre többször közli, hogy: BABA! és jön puszilni a hasam. Legutóbb a ciciket is elosztotta. Rámutatott az egyikre és azt mondta, az a baba, majd a másikra és közölte, hogy az a emim. Sokat dumál, napról napra többet, egyszerű mondatokat rak össze. Már minden helyváltoztatás be, hanem kimenni is van, illetve tegnap nézegette a teraszon az aprócska epreket és közölte, hogy: pici peee. Bizonyos általa kreált szavaknak több jelentése is létezik amúgy. Egy kis Szezi szótár (apa helyett is írom):
PE - eredetileg eper, aztán joghurt (mert epres joghurtot evett sokat) majd a fagyi is (mert élete első fagyija eper fagyi volt)
PITI - bicikli, Tibi papa, Peti az Anna Petiből, és a pisi is ezen szóval van említve
GUGU - minden ami golyó és a kaki is mert egyszer bogyósat kakilt és azóta valahogy ráragadt.
JÁF - a szia és a halló (telefonáláskor) illetve a telefon maga. Szerintem a SZIJA utolsó szótagjához tette hozzá az F hangot (nem tudom miért) abból lett. Most már sokszor tisztán kimondja, hogy szia.
ÁP - a cica volt egykor, de egy ideje már szépen ejti hogy cica és ha megkérdezzük mit mond, akkor miaú
VAVA - ez a kutya, de gondolom ez másnál is így hangzik.
SIHAHA - vonat
BÚDÁT - bolt
OTÓ - motor, motorral jár a PÓTÁT (postás) és a PIZZA bácsi (pizzafutár), a repülő is otó
AUTÓ - autó és ajtó, utóbbit picit másképp ejti, de engem mindig megzavar
A tárgy ragot szinte mindig használja, eleinte akkor is ha nem kellett, de most már elég sokszor helyesen teszi oda.
Szóösszetételek:
- Apa oda benne (valamit tegyünk bele valahova)
- Apa csücsü autó, búdát pe (apa menjen a boltba és vegyen epret)
- Van apaautó és van papautó

Turnéznak a Szezzámmagok - első napok viszontagságai

Mert utazni jó. Főleg egy 8 hónapos pocakkal meg egy 2 éves imádnivalóval. És persze jó sok cuccal, és jó messze és jó sok helyen megszállva. Most épp Egerből jelentkezem, már túl vagyunk egy-két kalandon.

Az útiterv a következő: Budapest-Eger-Miskolc-Siófok. Mindenhol két napot töltünk, Budapest kivételével mindenhol két éjszakát alszunk.
A nehezén már túl vagyunk, azt hiszem. Be kell vallanom, hogy nagyon nem szeretem ékes fővárosunkat. Illetve magával a várossal nincs bajom, és gyönyörű részei vannak, turistaként imádnám is. Sajnos azonban nagyon ritkán megyünk kirándulás céljából oda. Most épp szülésfelkészítőn voltunk és vittük Nórit is, aki Szezire vigyázott addig, míg mi okosodtunk. Szóval ami miatt nem szeretem Pestet: a közlekedés. Nyilván senkinek sem kell bemutatni, hogy milyen ott autózni. Tömegközlekedni meg 2 napig egyszerűen nem érte volna meg nekünk. Igazából csak első nap késtünk egy jó fél órát, aztán másnap már kicsit okosabban indultunk el. A legnagyobb gond az, hogy nincs igazából helyismeretünk, és a GPS szerint megyünk, aki meg nem tudja, hogy pl. az Alagút környékét érdemes elkerülni, meg a Szabadság hidat is... :) Na mindegy mi most már tudjuk.
Tegnap délutánra is jutott egy idegeskedés. Persze az magamnak gyártottam, hülye fejjel. Kaptunk ugyanis az egri szálláshoz egy wellness belépőt és én elterveztem, hogy ezt érkezés után vesszük igénybe. Annyira rákészültem - sőt rágörcsöltem - a dologra, hogy amikor láttam, hogy este 7 előtt nem fogunk odaérni, totál kiborultam. Aztán Szezi elaludt a kocsiban, és még fürdőgatyát kellett venni Hubynak, majd a szálláson közölték, hogy háááát izé ugyan 9-ig van vacsi, de már mindenki evett, így örülnének, ha mi is vacsoráznánk. Negyed 8 volt, így kicsit értetlenül álltam a szitu előtt, de úgy döntöttünk: eszünk aztán wellness. Szezi úgyis későn aludt-későn ébredt, este tíz előtt nem lesz fáradt. Igazam lett. Nagyon jót ettünk. Úgynevezett finger food volt, sok apró falatka. Első ránézésre: csak ennyi??? Aztán úgy jóllaktunk hogy csuda. Szezi haverkodott a pincérrel. (Mostanában már vágja, hogy ki a néni és ki a bácsi, és le is szólítja őket. Már csak arra kellene valamit kitalálni, hogy egy fiatalabb emberre mit mondjon pl. Mert egy húszéves csajszira ne mondja, hogy néni, meg egy srácra se hogy bácsi. De akkor mit? Hölgy, csaj, nőci? Fiatalember, pasi, ürge? :) Ötleteket várok!) Aztán felkerekedtünk és negyed kilenckor már Eger utcáit róttuk, szuper idő volt, felüdülés volt a séta a wellness helyszínére. Nagyon kedvesen fogadtak minket, senki nem nézett csúnyán, hogy zárás előtt másfél órával megérkeztünk. A hely meg egyszerűen szuper volt. Legalább öt medence, ebből kettő gyerekmedence csúszdával, teknősbékával, spriccelő polippal. Szezi sikongatott, ugrált, nagyon élvezte. Pár hete már be mer ugrani a medence széléről a vízbe, ha nem túl magas. Persze azért el kell még kapni. A vége felé már olyan bátran ugrott, hogy a feje is a vízbe merült. Az nem zavarta volna, hogy vizes lett a haja meg a szeme, csak mivel mindig nagy vihogás közben ugrott, állandóan nyitva maradt a szája és benyelt némi vizet. Hiába mutattuk neki, hogy csukja be a száját, a csobbanásra mindig kinyitotta, mert kiabálni kellett ugye. Kihasználtuk az időnket, este tízkor hagytuk el az öltözőt. Mondanom se kell, hogy nem volt este hosszas altatási procedúra. Lefeküdtünk Szezivel és kb. tíz perc múlva aludtunk is. Sajnos én is, pedig szerettem volna már kedvenc férjemmel egy fél estét együtt tölteni. Na majd talán ma bepótoljuk.